Ugrás a tartalomra

Kérjük, jelentkezz be vagy regisztrálj, hogy megoszthasd fotóidat és történeteidet.

Nyaralás a családom egy részével rendhagyó módon mert Montenegróba a nemrég vásárolt majdnem 30 éves lakóautóval indultunk neki. Első ilyen nagy túrája volt ez velünk a jobb időket megélt öreg vasnak. Két gyermekem Maja, Móric és barátunk Géza volt a legénység még rajtam kívül. Az autó pedig egy Peugeot alkóvos, 4 fekvőhelyes 2,5 literes szívódízel, komoly 70 lóerővel a 2 tonnához.
Nem autópályán közelítettünk hanem sima autóutakon hiszen úgyis csak max. 90 km/h sebességgel tudtunk haladni ezzel a terheléssel. Így viszont minden hegyet meg kellett mászni szegény háznak és ez néha annyira megviselte szegényt, hogy a vizet is felforralta mérgében. Ettől eltekintve nem lehetett panaszunk rá egyszer se hagyott minket cserben. Hol eszeveszetten kelepelve, hol finoman suhanva falta a kilométereket. Szerbia fővárosát Belgrádot ejtettük útba elsőként és megnéztük a belvárosi részt, aztán a híres Mostar következett a magyarok által felújított nevezetes híddal. Itt egy vízbe ugrást is megcsodálhattunk ami nagy népszerűségnek örvend mert a híd 24 méter magas és igen látványos, ahogy a gyakorlott ugrók némi kalapozásért cserébe belevetik magukat a tetejéről a folyóba. Következő állomásunk Európa legmélyebb kanyonja a Tara (1300m) ahol lenyűgöző kilátások mellett kirándultunk egyet és egy zip line-t is kipróbáltunk ami a kanyon feletti átcsúszást jelentette. Izgalmas és nagyon látványos volt a hatalmas mélység felett csúszni egy bowdenen. Majdan megérkeztünk Montenegró tengerparti részére. Budva városa meseszép, partja és óvárosa is varázslatos volt. Innen aztán kisvártatva mégis továbbálltunk és megkerestük gy barátunk ajánlására a Kotori-öböl legtündéribb kempingjét ahol a maradék napjainkat eltöltöttük . Itt csodálatos sziklás part volt sok ugróhellyel és napozási lehetőséggel a sziklateraszokon. A kempingben nagyon jó kis bár és étterem is működött és a fás bokros részei remek menedéket adtak a napközbeni kánikulában. Egyszóval valóban érdemes volt idáig elmennünk és csodás nyáridőt sikerült itt eltöltenünk.
Montenegró klassz hely változatos tájjal és kedves emberekkel.

Dátum

2018

Helyszín

Budva, Montenegró

Azonosító szám

AATF.2025.36

Licensz
Néprajzi Múzeum

További történetek

Egy családom van - 2026-11-09 06:18 - Szepesi Anna 3
2026
Egy családom van
Budapest, Magyarország

Fiatal budapesti lányként megütköztem azon a kifejezés módon, amikor vidéken élő rokonaim úgy vették számba gyermekeiket, hogy két vagy három családom van. Még akkoriban nem igen érdekelt a családalapítás, a gyereknevelés, nem ebben a perspektívában gondolkoztam. Később viszont fontossá vált, hogy gyerekem, gyerekünk legyen a párommal. De a gyermek az gyermek, és még mindig nem értettem, hogy miért kellene a gyermekemet családnak nevezni, amikor én vagyok a család központjában az anya, a család mi vagyunk, amelynek része a gyermek. Nem értettem, hogy milyen érzelmi pluszt tartalmaz az egy családom van kifejezés. Most a nagyszülői perspektívából értettem meg. És nagyon boldog vagyok, hogy van egy fiatal családom, ahol a picikéket ölelhetem.

Egyetemi nyarak - 2026-11-08 17:24 - Wilhelm Laura 5
2018
Egyetemi nyarak
Cambridge, Egyesült Királyság

Az egyetem alatt három nyarat is Angliában töltöttem a barátaimmal nyári munkán, ahol egy Cambridge melletti mezőgazdasági szövetkezetnél dolgoztunk. A laborban minőségi teszteket végeztünk a beérkező gabonákon. A szállásunk a földek mellett, egy kisebb lakóautóparkban volt. Az egész olyan volt, mint egy nyári tábor. Sokszor főztünk együtt vagy egymásnak, és rengeteg időt töltöttünk együtt a munkában és munka után is. Nem is nagyon volt más választásunk, hiszen szinte össze voltunk zárva két hónapig. Angolok, lengyelek, csehek és magyarok is dolgoztak ott a nyári időszakban. Többnyire mindenki a a 20-as évei elején volt vagy akkor fejezte be a gimit. Gyönyörű helyen voltunk, az angol vidéken. Néha volt alkalmunk és erőnk elmenni sétálni a mesebeli kis erdőkbe, vagy a földekbe és a közelben egy kis házikó is állt. Bár a vadászok miatt nem igazán volt ajánlott arra bóklászni. A legtöbb képem elveszett erről az időszakról, mert pár éve ellopták a telefonomat a tengerparton, de ezek a fotók megmaradtak, mert az akkoriban nagyon népszerű Huji Cam alkalmazás megőrizte őket. Ez adja a képek 90-es évek analóg hangulatát.

Kaláka - 2026-10-23 12:06 - Csüllög Zsófia 1
1990
Kaláka
Gyomaendrőd, Magyarország

1990-re készült el a családi házunk. A házunkat kalákában építettük, a rokonok segítettek benne: déditata, unokatestvérek, nagybátyám volt az ácsmester, illetve fogadott munkások is dolgoztak rajta. Ez egy nagy családi ház, előtte egy vályogház állt ott, egy nagy tornácos parasztház, amit lebontottak. A régi anyagokat, amik megmaradtak abból, azt felhasználtuk az építkezéshez - például a garázsban is. 3 évig építkeztünk, végig a család segítségével. Anyukám 14 éves korában már megvették neki a telket, hogy majd ide építkezzen. A helyszín a Révzugi-holtág, ami régen a folyószabályozások előtt egy kompátkelő volt. A ház maga 120 négyzetméter. Egy híresebb gyomai tervező tervezte meg, Hainfahrt Márton, az édesapámmal együttműködve. A tervező a nagymamám varrónőjének fia volt. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam ott az építkezésen, hiszen még nem születtem meg. Elmesélés alapján nagyon jó hangulatú volt, vannak olyan képek, ahol a háttérben a nagymama főz, vagy a horgász nagypapám halat süt. Jó erre visszanézni, hogy így készült ez a ház, ami egész életemben a családi életem meghatározó helyszíne lesz. A szüleim számára nagyon fontos volt, hogy készen legyen a ház, mire a bátyám megérkezik, emiatt is haladtak ennyire jó ütemben az építkezéssel. Az elején még veteményest is gondoztak, de az építkezés mellett nagyon kevés energiájuk maradt, így végül kiszedték a növényeket. Idősebb korukra, most hogy több idejük van, újra sokat gondozzák a kertet. A ház egyébként "atombiztosra" épült. Gyoma legjobb kőművesét sikerült felkérni az építkezésre, aki csak a legminőségibb alapanyagokból volt hajlandó dolgozni, csakis a Bélapátfalvai cementből. Ehhez három családnak kellett összefogni, platós kocsikkal mentek, amit megraktak cementtel. Ez a száz, vagy nem tudjuk hány mázsa cement, amit bevásároltunk, horror összegbe került. Kézzel ásták ki a ház alapját, amibe a bátyám most belefér, annyira mély. Azóta sincs egy repedés sem rajta.

Jégvarázs - 2026-09-17 15:29 - Kottász Judit 1
2009
Jégvarázs
Fonyód, Magyarország

A képen a kisebbik gyermekem van, 6-7 évesen. A Balaton itt még nem fagyott meg annyira, hogy korcsolyázni lehessen, hullámzott a víz. A Balaton sokak szemében nyári elfoglaltságot jelent, de nekünk, helyieknek egész évben jelentős szerepe van ennek a tónak. 2017 januárjában volt egy olyan alkalom, amikor annyira befagyott, hogy Fonyódról a Badacsonyig el lehetett sétálni. Volt egy idős szomszédunk, aki sokat sztorizott a telekről, az ő életében csak egyszer történt meg, hogy lovasszánnal el lehetett menni a másik oldalig. 2026 tele volt régóta az első, hogy már lehetett korcsolyázni a partvonalon, és hogy a gyerekekkel ezt meg tudtuk élni, nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy ez megadatott az életben. Így már elmondhatom, hogy az életem során áteveztem, átúsztam és át is korcsolyáztam a Balatonon. Régen még jégszörfözni is lehetett, azonban erre ma már nem látunk példát.