Photostory
I came to Budapest for my Erasmus semester completely on my own. In a way that was on purpose and I got to know a lot of people, and now can call a few new people my friends but I also noticed very quickly that I miss my clos friends and my family from home. So after a month of being in Budapest on my own and discovering a lot of new things about a completely unknown city and also about myself, one of my closest friends from home came to visit me here.
She arrived via train and she travelled for around eight hours just to see me and spend time with me. Only after she left after we had an amazing week together and spend all day everyday together laughing, eating and partying, I realized that I am so lucky to have friends that come to see me, even if I’m so far away just to do everyday things together.
After that friend left, my parents came to see me. They also came via train but they had to travel a little over ten hours and I couldn’t spend everyday with them because of Uni and other stuff sadly. But they still came.
It is such a crazy experience to be able to show your friends and family a city that they have never been in, in a country that they have never been in. Realizing that home is where the people are that you love and are closest to and that they do indeed matter the most! I’m so happy to be able to experience Budapest and Hungary but I am also so happy that I cant wait to go home and live my life with friends and family again.
In the photo you can see my parents and I on our last day together, when we went on a little walk and drove with the old metroline 1, we had such a good time!
Visit from home
Dátum
2025
Feltöltő
Helyszín
Budapest, Magyarország
Gyűjtemény
További történetek
1
Számomra nagyon meglepő volt, amikor tavaly a sztánai filmfesztiválon jártunk, hogy a helyiek arról meséltek nekünk, megszokott náluk, hogy nyáron egy-egy napra nincs víz. Vagyis nem jön víz a csapból, nem lehet kezet mosni. Mégsem áll le az élet, mindig van tartalékba sok-sok palackozott ívóvíz, szóda, és a probléma általában napokon belül megoldódik. Az ottlétünk második reggelén nálunk is elment a víz, számomra nagyon szokatlan volt, hogy a reggeli arcmosás, minden rituálé kimaradt, szerencsére a szomszédban még folyt valamennyi víz a csapból, így ott meg tudtunk mosakodni.
3
Kutyásként egyáltalán nem egyszerű megoldani, hogy a kutyánk is tudjon úszni a nyáron. Sok helyen, például a Balatonnál nem mehetnek be a vízbe, mert ki vannak tiltva a legtöbb szabad és nem szabad strandról. A Hajógyári-sziget az egyik kivételes hely, ahol szabadon kipróbálhatják milyen belefutni a vízbe, ez a szigetszakasz csak az övék. Nagyon jó lehetőség volt a saját, ekkor még csak féléves kölyökkutyámnak is, hogy kipróbálja milyen is a kétéltűség.
1
Két rosszcsont fiú, Leonárd és Levente. Nagyon szeretik egymást, de rengeteget rosszalkodnak. Szoktak jönni a polgármesteri hivatalba, a munkahelyemre. Mindig huncutkodnak - az kell a kicsinek, ami a nagynak van állandóan. A munkatársakat már ismerik. Egyikőjüknek, Kati néninek van édességes fiókja, úgyhogy már hozzá szoktak menni elsőként. De másoktól is kapnak cukorkát, nagyon édesszájúak. A kicsit szoktak közösen sportolni, például súlyzókat emelgetnek, tornáznak, a papájukkal együtt. Szoktak szerelni is együtt, például biciklit. Már kezdik megismerni a különböző csavarhúzókat. A kedvenc ételük a tészta, és a rántotthús, amit mindig csíkokra kell felvágni.
5
A girincsi tájházban dolgoztunk évekig, Fogadtuk a látogatókat, körbevezettük őket, volt hogy készítettünk róluk fotót. A hátsó szobában van két szalmabábu, egy férfi és egy nő, akiktől mindig megijedtünk. Volt már, amikor kiszaladtunk. A hátsó konyharészt felújították. Ez egy régi tornácosház, Girincsen régen ilyen házak voltak. Van egy emlékkönyv is, amibe mindig beleírtunk mi is. A látogatók mindig sok helyről érkeznek.