I came to Budapest as an exchange student two months ago, my mom came with me to travel around Europe and help me with adaptation. We spent ten days together and she left on September 9th. The evening this photo was taken was my first evening alone in the foreign country, without closed ones. I wanted to study abroad all my life — sudden realization of my dream coming true hit me as I was standing on Danube promenade, admiring the lights of the evening Budapest. It was my personal "I made it moment", moment when I knew that little girl whom I once was, had her dreams came true. I thought how proud she would be of me, imagining telling her that after all the hardwork, she made it here. Even though I didn't have anyone's company with me, I didn't feel alone at all because I felt the presence of my little self. who once dreamed of everything that I now have. I had a mix of feelings — gratitude, excitement, happiness and some kind of euphoria. I carry these feelings no matter where I go, remembering that once it was a dream to stand where I stand, to walk where I walk and do things that I do now.
Evening on Danube
Dátum
2025
Feltöltő
Helyszín
Budapest, Magyarország
Gyűjtemény
További történetek
5
Kisharsányban egy nagyon kedves hét főből álló csoport fogadott minket, akik rengeteg csodálatos történettel és fotókkal vártak minket. A közös történetmesélés eszközeivel élve a csoportból többen közösen mesélték el nekünk a helyi ünnepeket, jeles napokat, a közösségi projekteket, amikhez mind hoztak fényképet. Minket ámulatba ejtett, hogy mennyire ismerik egymást a résztvevők, mennyire kedvesen és nyíltan beszélnek Kisharsány múltjáról és saját családjaikról is. Minket is azonnal befogadtak, szinte családtagként köszöntöttek minket, olyan érzés volt, mintha ezer éve ismernénk egymást. A 2,5 órás workshop négy órásra bővült, közel 80 fényképet és számos történetet gyűjtöttünk és még egy kiállítást is megnéztünk közösen. Nagyon meghatódtunk, hogy egy ilyen kedves és csodás közösségi programokat létrehozó csapatot ismertünk meg, akik szívükön viselik Kisharsány múltját, jelenét, az itt élők mindennapjait. Olyan közösségi élményt kaptunk tőlük, amit eddig még soha senkitől. Nagyon köszönjük nekik, hogy megismerhettük őket, és valódi néprajzi gyűjtést tettek lehetővé. Barátokként váltunk el egymástól.
5
Márton-nap Kisharsányban: Őszi ünnep, az új-bor ünnepe. Befőttes üvegekből lámpásokat készítünk és így vonulunk fel a faluban. Az óvodásaink minden Márton napon körbejárnak a faluban. Játszanak, énekelnek, vagy előadják Szent Márton történetét. Farsangkor pedig kiszét szoktunk égetni. Fontosnak tartjuk, hogy megőrizzük a hagyományokat és átadjuk a következő generációnak.
5
Április utolsó éjszakáján a falubeli legények vittek májusfát annak a leánynak, aki tetszett nekik. Ma is divatos Kisharsányban ez a szokás, de már inkább apukák űzik. Az óvodások, a nyugdíjas klub és a kollektív faluközösségi májusfát is fel szoktuk állítani. Egy hónap után pedig ki szoktuk táncolni a májusfát, ilyenkor a leányok visszahívják, vendégül látják a legényeket. Táncoláskor egy gazdasszony középre ül, a táncolók fején van egy kalap, amit amíg a zene szól, körbeadunk. Akinek a fején van, mikor a zene megáll, annak kell baltával egyet vágni a fára, így vágódig ki előbb-utóbb. A közösségi fánkra karikát is szoktunk tenni és egy üveg bort, ez a Kisharsányi Rettenetos.
4
Vincézés Kisharsányban: Január 22-én Vince napján ünnepeljük, ez szőlőtermő vidékeken fontos ünnep. Pincéről-pincére járva, csoportokba verődve járunk. A gazdát megkérdezzük, hogy beenged-e, megkóstoljuk a borát, majd megyünk tovább. Ez a nap eredetileg időjósló nap volt. Egyszer még Borbás Marcsi is forgatott erről a hagyományról. Zenekarok szoktak jönni zenélni, zajt csapni. Felakasztjuk a hurkákat a tőkére, a pap pedig megáldja a szőlőföldet. A gazdát köszöntő nótája így kezdődik: „A gazdának áldassék meg a neve, Poharunkban legyen a hegy leve, ha a mindap megcsordul a Vince, telelesz és megcsordul a pince.” A gazdák jellemzően sült vagy főtt ételekkel fogadták a vincéző vendégeket. Régen az asszonyok nem mehettek, csak a férfiak. Ez a hagyomány változott, ma pedig már szinte csak az asszonyok járnak pincéről-pincére. 1. Vince napozás köszöntő dala: A gazdának áldassék a neve, poharunkban legyen a hegy leve, mert ha minap megcsordul a Vince, tele lesz és megtelik a pince. 2. Vendéget köszöntő dal Tele van a boros pohár, koccints kedves vendég! Érezd magad úgy minálunk, mintha otthon lennél! Akárhonnan jöttél hozzánk, mi jó szívvel látunk, bármerre jársz köszönt falunk, a mi szép világunk. Újra tele van a pohár, nóta csendül benne, dalolj velünk megtanítunk kisharsányi kedvre, minden cseppre azt kívánjuk egészségre váljon, barátság a legnagyobb kincs ezen a világon.