A kép a nagyszüleim kertjében készült, ahol (amíg el nem költöztek) gyerekként sok időt töltöttem, általában csigákat és növényeket gyűjtöttem játék gyanánt. Egy tavaszi napon egy pinty fiókát találtunk a fűben, aki utána hetekig hozzánk volt nőve. A madarak valahogy azóta is mindig megtalálnak, különleges kapocs köt hozzájuk.
Madarak
Dátum
2009
Feltöltő
Helyszín
Budapest, Magyarország
Gyűjtemény
További történetek
1
Nagyon szerencsés vagyok: ugyanazok a barátaim, akikkel 20 évvel ezelőtt együtt írtuk a matekleckét, akikkel együtt buliztunk a szalagavató után és izgultunk az érettségin. Együtt örültünk a szerelmeknek, táncoltunk néhányunk esküvőjén. És velem izgultak, mikor kiderült, hogy anyuka leszek. Aggódtam is - mi lesz a barátokkal, el fogok magányosodni? Dehogy! A kicsi a rugalmas kendőben ugyanúgy jön velem kiállításmegnyitóra, teraszos hétvégi ebédre, múzeumba és jönnek a barátaim is. Így lett a kislányomnak 7 nagynénje és 8 nagybátyja. A képért köszönet Máté cimborámnak és a szülei fiókjából előkerült retro Kodak gépének.
5
Eredetileg nagybőgős vagyok, A Fesztiválzenekarban meg a Makámban játszottam, de aztán abbahagytam a zenélést és elmentem tanítani. 50 évesen aztán azt is abbahagytam és elkezdtem újra gyakorolni, és hogy hogy nem, fel is vettek egy YouTube-on szerveződő különleges nemzetközi szimfonikus zenekarba. A YouTube-ra kellett feltölteni egy próbajáték anyagot, és így választották ki a résztvevőket egy Carnegie Hall-beli koncertre Michael Tilson Thomas karmesterrel és olyan sztárokkal, mint például Yuja Wang. Két magyar került be a zenekarba, egy fiatal brácsás és én. A koncert aztán élőben ment a YouTube-on. Jött velem a feleségem is, és maradtunk még néhány napot, vettünk New York Pass-t is, szóval nagyon élveztük a dolgot.
1
Isztambulba utaztam két szőke nővel, a húgommal és a barátnőmmel. Imádtuk a város pezsgését, a rengeteg kultúra kavarodását, az isteni ízeket. Meglátogattunk számos nevezetes helyet, vásároltunk piacon és a bazárban is. Élveztük a Boszporusz sós levegőjét. Amerre jártunk mindenhol megnézték a csinos magyar nőket, sokszor azt kiáltották utánuk, hogy "Mária", de nem volt kellemetlen vagy tolakodó, csak furcsa.
3
Bizonyára sokan vagyunk úgy, pláne tinédzserként, hogy az interneten böngészve rátalálunk a „megfelelő hobbinkra”. Aztán kipróbáljuk, gyűjtünk rá, keresünk hozzá eszközöket, alkotunk és a kezdetben egy igen sikeres és kreatívnak gondolt tevékenység nem nyeri el a tetszésünket. Így volt ez a kis üvegbe zárt mohavilágokkal is, amelyek elkészítése pár esős és szürke őszi délutánomat töltötték ki. Emlékszem minden napra jutott egy-egy fantasztikusnak gondolt alkotás, amelyhez a természetben gyűjtöttem ágakat, különböző mohákat, kövirózsákat, földet. A túrák során gyakran már gyakran annyira bealkonyodott, hogy nem is láttam megfelelőnek vélt növénykéket. természetesen vettem hozzájuk dekor kavicsot, mini várat és néhány ültetéséhez még tojáshéjat is használtam. Az alkotások „keretei” pedig legtöbbször a savanyúságos vagy lekváros dunsztosüvegek voltak. S honnan jött az ihlet? A képek a 2014-re már jócskán elöregedő „SONY” telefonommal készültek, amely amellett, hogy az első érintőképernyős telefonom volt, számos inspirációs lehetőséget is kínált az otthoni kreatívkodásra, hiszen a „Pinteresten” számos csodálatosnak tűnő floráriumra találhattam. A mini világok nem voltak hosszú életűek és egyáltalán nem hasonlítottak a pinterestes képeken lévőkre, a kevés fény, a szárazság vagy éppen a túlöntözés majdnem a feledés homályába taszította őket.