Korfu legmagasabb pontja

1

Nem mese ez gyermek A jelenarchívum időbeli alsó határa miatt sajnos nem tudom részletesen elmesélni a diplomás sorkatonaként Nagyatád MN 3335 gépkocsi lövész ezrednél átélt „élményeimet”, az 1968-as Nagy Felvidéki, háromhónapos kalandtúra, hivatalos nevén a Zala hadgyakorlat gazdag történéseit. Nagyatád nem egy kisasszonyképző intézmény volt. Oda vonultatták be a teológus növendékeket, a kispapokat is, akár ötödéves korukban, 24 hónapos sorkatonai szolgálatra. 1996. 04-15-i dátummal, kissé megkésve kaptam kézhez a Pest megyei Hadkiegészítő Parancsnokság díszes kivitelű, elbocsájtó szép üzenetét, az Obsitot, hivatalos nevén az emléklapot. Már a megszólítás is meglepett, mert a katonák hivatalosan akkor uraztak először. Sorkatonaként ugyan egy szimpatikus, korban is közelálló főhadnagy századparancsnokkal, már kölcsönösen uraztuk egymást, de szigorúan szolgálaton kívül, illetve négyszemközt. Ő később elvégezte az ELTE-n a történelem szakot, ledoktorált és ezredesi rangban a Katonai Akadémia tanszékvezetője lett. A Seregben a hivatalos megszólítás XY honvéd volt, sátoros ünnepeken néha hozzátették az elvtársat is. A mindennapi gyakorlatban a hé maga, katona hozzám, ostoba kiskatona, stb megszólítás volt a szokásos. A kulturált hangvételű és kivitelű emléklap annyira megnyerte a tetszésemet, hogy az otthoni telefaxomról egy köszönő levelet küldtem a Kieg pk-nak a jelszóval védett telefax készülékére. Levelemben a köszönet mellett megemlítettem, hogy nem ilyen gesztusokhoz voltam hozzászokva a hadkötelezettségem teljes ideje alatt és néhány kirívó esetett fel is soroltam. 1986-ban megszületett a harmadik gyermekem ezzel végérvényesen vége szakadt a Kieg kisded játékainak amivel a „meghagyott” státuszom ellenére is próbálkoztak. Választ természetesen nem kaptam, de nem is vártam. Az viszont nem lepett meg, hogy hölgy élénken érdeklődött, honnan tudtam meg a szükséges jelszót. Nem árultam el neki, hogy a Postaber középvezetőjeként számos HM rendeltetésű távközlési beruházás megvalósítását, több új mélylétesítmény megvalósítást is irányítottam, emiatt távhívójogos HM telefonnal rendelkeztem. Az emléklapot, a telefaxot, valamint az un. „dögcédulát „ hivatalos nevén a személyazonossági jegyet, amit 3 hónapon keresztül kötelező jelleggel a Zala gyakorlat idején a nyakamban viseltem és még sokáig használták, mellékelem.

1

A fotó 1996.10.05-én készült Keszthelyen a Festetics-kastély parkolójában, apukám készítette. Egyik családi barátunknak, Simon Gyurinak itt volt az esküvője. A baráti társaság barátnői csoportképre álltak össze. A balszélen anyukám, Eszter. A parkolóban a bal szélen két Ford Escort gépkocsi látható, jobb szélen egy régi Audi gépkocsi. A vidéki esküvőkre sokan kocsival jutottak csak el.

3

2025 nyarán úgy éreztem itt az ideje megismerni nem is olyan messze található szomszédját és barátját Magyarországnak, Lengyelországot. Krakkó egy gyönyörű város , tele történelemmel, csodálatos, szép de ugyanakkor tragikus történeteket mesélhetne a város. Nem kell messzire utazni, néha csak szomszédba átlátogatni és kellemes meglepetés várhat minket ott is.