Ugrás a tartalomra

Kérjük, jelentkezz be vagy regisztrálj, hogy megoszthasd fotóidat és történeteidet.

Mit jelent ma közösségi privátfotóalbumot építeni?
Forgách Anna: Utazó napló 2024

2025. június 3-án, kedden a MaDok-program szervezésében kerekasztal-beszélgetést szerveztük a Jelenarchívum megálmodóival, Török Andrással (Fortepan munkatársával) és Tamási Miklóssal (Fortepan alapítójával), valamint Forgách Anna fotográfussal, a Jelenarchívum egyik felöltőjével. A beszélgetést Martincsák Kata moderálta, aki a Jelenarchívum koordinátora, a Néprajzi Múzeum MaDok-program muzeológusa.

A beszélgetésen közösen gondolkodtunk a Jelenarchívumról, mint közösségi fotóarchívumról.  A kerekasztal során kirajzolódott, miben más a Jelenarchívum a Fortepanhoz képest. A Néprajzi Múzeum célja ugyanis az 1990-es évektől napjainkig tartó tematikák szerint épülő közösségi fotó- és történetgyűjtemény létrehozása. Bár mindkét aktív-archívum az önkéntes feltöltésekre épít, a Jelenarchívum időben és gyűjtésének témájában is elválik a Fortepantól, hiszen nem csak fényképeket, hanem történeteket is vár a feltöltőktől, mégpedig az időközönként megújuló kampányok felhívása szerint. A beszélgetés során az Autók a tenger felé kampány párhuzamára is fény derült, hiszen pont a kilencvenes évek vége fele, még a Fortepan születése előtt, Tamási Miklós és barátja, Szepessy Ákos (akivel később megalapították a Fortepant) egy járművek tematikájú fotókönyv összeállításán gondolkodtak. Ők is észrevették a mintázatot, hogy létezik az a közkedvelt beállás, hogy valaki odaáll egy egy autó mellé, és pózol. Lehet ez nyugati típusú elérhetetlen autó, vagy pont egy szocialista tragacs is, legyen valamilyen szempontból különleges, akkor is, ha nem saját. Nekik is megtetszett a lomtalanításon talált fényképeket válogatva ez az autóval pózoló típusfotó. Végül egy kiállításuk született, nem fotókönyv, ami Két ütem címmel futott, ahol pont ugyanazokat a típusú autós képeket állították ki, amelyet most részben a Jelenarchívum is gyűjt (csak az időintervallum).

A beszélgetés során Forgách Anna 1995-ben született fotós és médiaművész sorozataiba is betekintést kaphattunk, amelyek közül pár a Jelenarchívumnak is a része. Forgách Anna Budapesten nőtt fel, jelenleg Berlinben él és dolgozik. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2024 szeptemberében fejezte be az Enyém, tiéd, miénk című fotósorozatot, amelyben szintén teret kap a vizuális történetmesélés és családi emlékezet. Fotókönyveibe is feltöltött fotósorozataiba is betekinthetést kaphattak a kerekasztal résztvevői. Forgách Anna fényképei kapcsán szó esett a privát fotó terminusáról, ami nem egyenértékű az angol megfelelőjével, a vernacular photography terminusával, amely utóbbi sokkal inkább az amatőrök által készített családi képek tartoznak, amelyek kitöltenek egy közösségi fotóarchívumot, mint amilyen a Fortepan, vagy a Jelenarchívum.

AATF 2025 53 1 AATF 2025 53 3

A kerekasztal-beszélgetés tanulságos lehet mindazoknak, akiket foglalkoztatnak a privátfotót gyűjtő archívumok, és különösen azoknak, akiket érdekel a fotó és a vizuális történetmesélés. További jó hírünk van, hamarosan elindítjuk a Jelenarchívum facebook csoportját is, ahol szintén lehet követni a megosztott képeket történeteket. Csatlakozz te is!

További cikkek

Kinek „helyes”? Hordozós történetek kutatói szemmel
Bíró Anna & Cs. Tóth Gabriella & Farkas-Ludmány Borbála & Szepesi Anna

A Jelenarchívum oldalon május óta zajló Gyermekhordozás kampányra számtalan vidám vagy elgondolkodtató történet, meghitt pillanat, szép emlék érkezett és érkezik folyamatosan. Vannak köztük régiek és újabbak, kendőben vagy formázott hordozóban vitt babák, és igen, előfordul a kenguru is, mint eszköz, illetve megjelennek olyan képek, amiken nem az ortopédiailag ajánlott testhelyzetben látható a hordozott gyermek. Fontos leszögeznünk, hogy a babahordozás nemzetközi orvosi ajánlásai megalapozottak és követendőek! Minden esetben érdemes tájékozódnia a hordozó felnőttnek azzal kapcsolatban, hogy mik az ajánlott eszközök és hordozási pozíciók, azért, hogy a baba gerince és csípőízülete a megfelelő helyzetben legyen hordozás közben, a térdek alátámasztása és a gerincoszlop tehermentesítése pedig megvalósuljon. Ezek az ajánlások szakmai konszenzuson alapulnak, és minden szempontból a baba optimális fejlődését és biztonságát szolgálják.

Tovább
Gastarbajter  Archívum: vendégmunkásság személyes- és fotótörténeti gyűjtőmunkája

A Gastarbajter Archive egy vajdasági kezdeményezés, amely az 1960-as és 1980-as évek közötti jugoszláv vendégmunkásmigráció emlékezetét kutatja és archiválja. A projekt személyes történeteket, családi fényképeket, leveleket, tárgyi emlékeket és kétnyelvű interjúkat gyűjt annak érdekében, hogy megőrizze és újraértelmezze a migráció társadalmi, kulturális és érzelmi örökségét. Célunk, hogy az egyéni élettörténeteken keresztül láthatóvá tegyük azt a tapasztalatot, amely generációkon át formálta Vajdaság és a tágabb jugoszláv térség mindennapjait - és mindezidáig meglepően alul dokumentált része a vajdasági közelmúltnak.

Tovább
Görbék
2026-05-18
esszé

Görbék

Tillmann Ármin

Görbéknek mondjuk azokat a pontok összességéből álló vonalakat, felületeket, melyek nem egyenesek, hanem kanyart vesznek vagy görbületük van. Élettörténetre vonatkoztatva ezek olyan idő síkok, események, amelyek, ha nem is hurkolódnak teljesen önmagukba, de visszautalnak egyes eseményekre vagy egy kiindulópontra - úgy is felfoghatóak, mint az önazonosság felidézésre és rögzítésére tett kísérletek. A horizont egyenes, mert a távlatok görbületei már letűnnek a hegyek mögött. Az én feladatom ebben a rövid írásban, hogy megmutassam ezeket a letűnő görbéket. Egyenesen visszakanyarodunk.

Tovább

További cikkek kategóriái