A képek egy kellemes februári napon készültek, digitális fényképezőgéppel. A templom látogatása eleinte nem szerepelt a terveink között, egy rögtönzött ötlet volt helyi barátunk javaslatára. Addigra már több híres-neves látványosságnál jártunk, nem igazán hittük, hogy tud még újat mutatni. Amiben viszont más volt, mint a környéken található templomok, az az, hogy ezen a helyen maradtak meg legjobb állapotban a festett felületek. Néhol szinte érintetlennek hatott a színek élénksége. A hieroglifákat egészen mélyen vésték a falakba, ez sem volt igazán jellemző más építményeknél.
Medinet Habu templom látogatása
Kulcsszavak
Azonosító szám
JKK.2024.32
Licensz
További történetek
3
Mielőtt elkezdhettem volna a tábori munkámat, előtte Zánkára (tábortüzeskép) kellett mennem egy képzésre, ahol az konkrét feladatkörömet (a Kézművességet), érzékenyítést és a tábori feladatokat/játékok/táncok betanítása volt a középpontban. Ez volt az első egyedüli utam, amit a rossz idő ellenére egy kirándulásnak fogtam fel. Amikor már Fonyódon (másik kettő) dolgoztam, a képzés szoros és komoly hangzású anyagai hamar elfelejtődtek, mivel a tanultakat nem lehetett minden gyerekre vagy helyzetbe tűpontosan ráilleszteni. A lurkók hamar olyanná tudták változtani a foglalkozások légkörét, mintha nem is egy táborban lennék velük, hanem egy hetes kiránduláson a Balatonnál.
5
Az 1-es villamos nem tartozik Budapest legszebb útvonalai közé, és utazni sem a legkellemesebb rajta. Mégis, szinte minden reggel ezzel járok az egyetemre. Korán indulok vidékről, és a Népligetnél szállok fel a villamosra. Álmosan, kissé kedvetlenül ülök, és azon tűnődöm, hogy még van 20 perc az óra kezdésig, mivel fogom ezt eltölteni. Ekkor tűnt fel a villamos padlóján felvillanó rövid fényjáték a Népliget és az Albert Flórián út megálló között. A hatalmas üvegépületek falairól visszaverődő napfény pillanatok alatt elbűvölő játékot varázsolt a padlóra. Mire feleszméltem, a villamos már megérkezett a megállóba, és a varázslat tovatűnt. Pár percig tétován gondolkodtam, közben a villamos tovább robogott. A következő megállónál leszálltam, visszavillamosoztam a Népligethez, majd újra felszálltam az Albert Flórián út felé tartó járatra, hogy ezúttal felkészülten rögzíthessem a néhány másodperces fényjátékot. Még jó, hogy művészeti szakra járok, így a villamos fényeinek videózás, elfogadott indok a késére.
1
Életember először utaztam tengerhez, és anyukám egy elég kalandos utat tervezett meg. Szlovénián keresztül mentünk, de hogy elkerüljük a nagy forgalmat, mindenféle random kis falun keresztül értünk Horvátországba. (A képen egy random szlovén várrom látható.) 9 órás út, légkondi nélkül, 3 óra alvással. Kicsi kocsi ügyesen ment, de jobb lett volna, ha a csomagtartó nem csak be-, hanem kipakoláskor is kinyílik, hogy ne a hátsó üléseken keresztül kelljen kirángatni a cuccokat. De lehet csak a levegővel volt baja, mert hazafelé be nem tudtunk pakolni, de otthon már újra kinyílt. Ezután anyukám el is vitte szerelőhöz, hogy többet ne járjon így, de akkor persze nem produkálta a problémát, szóval azóta sem lett megjavítva, mert a szerelőnél mindig működik. A nyaralás amúgy szuper volt.
1
2024-ben a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új workshopsorozatára (Dharma Workshop I–IV.) bukkantam, Farkas Aliz szervezésében. A képen épp Kicsiny Martha litofánkészítő workshopján veszünk részt, Buddha útjához kapcsolódó motívumokat karcoltunk viaszba. Ez volt a workshop negyedik alkalma és számomra a legérdekesebb is, melynek egyik hozzáadott értéke volt, hogy megismerhettem a Hopp restaurátori-termét.