A képek egy kellemes februári napon készültek, digitális fényképezőgéppel. A templom látogatása eleinte nem szerepelt a terveink között, egy rögtönzött ötlet volt helyi barátunk javaslatára. Addigra már több híres-neves látványosságnál jártunk, nem igazán hittük, hogy tud még újat mutatni. Amiben viszont más volt, mint a környéken található templomok, az az, hogy ezen a helyen maradtak meg legjobb állapotban a festett felületek. Néhol szinte érintetlennek hatott a színek élénksége. A hieroglifákat egészen mélyen vésték a falakba, ez sem volt igazán jellemző más építményeknél.
Medinet Habu templom látogatása
Kulcsszavak
Azonosító szám
JKK.2024.32
Licensz
További történetek
5
Sétáim közben szeretem megfigyelni a fákat, illetve azt is, hogy mely fákra figyelek fel "tegnap" , "ma" és mi fog feltűnni "holnap". Rengetek játékosság és önreflexió van ebben a megfigyelésben. Néha a fák csupaszak és betegek. Néha olyan óriásiak, hogy eltakarják, ami mögöttük van. Néha lágyan egybeolvadnak a környezetükkel. Máskor pedig egy plusz felületen keresztül figyelve őket, teljesen eldeformálódnak. Olyan is van viszont, hogy segítséget nyújtanak, hogy fel lehessen mászni rájuk. Ilyenek a hétköznapok is.
5
Felfelé a hegyre, ugyanaz a folyamat, mint amikor a boldogság katartikus pillanata felé tartunk: élvezettel, küzdelemmel, fáradsággal vagy tele energiával haladunk előre utunkon meg-megállva, megpihenve, de mindig folytatva utunkat. Majd egyszer csak felérünk a tetőre, körbenézünk és megszusszanunk egy pillanatra. Ebben a pillanatban eláraszt bennünket a katarzis, minden szép. Majd továbbindulunk le a völgybe, fel a hegyre.
3
Nemezti ünnep alkalmából (október 23.) a családommal kirándulni mentünk a Budaörsi Kopárokra. Eleinte kicsit izgultam, mert kutyástúl mentünk és féltem, hogy konfliktusunk lehet más kutyásokkal, de nem így történt. Nagyon szép kirándulóidő volt és fantasztikus volt a hegyre felérve a látvány. Útközben több kiránduló családdal is összepacsiztunk az utunk végét pedig a Normafán ünnepeltük egy rétessel.
2
Cinflicting Times címmel nyílt 2024 januárjában csoportos kiállítás Bécsen, amit egyetemistaként kuráltam. A célom az volt, hogy összefogjam több diák munkáját akik ekkor a Kunstuniveristät Linz valamilyen szakján tanultak és munkáikban foglalkoztak az erőszakkal és a háborúval. A kiállítás elsőként Bécsnen a Contemporary Matters helyszínén, majd Linzben egy kis galériában nyílt meg. A megnyitó pop-up jellegű volt, utolsó pillantaban készültünk el, az utolsó fél órában még a falra fúrtuk fel egy görög művész fémből készült installációját. A performer egy magyar lány volt, aki saját családtörténetét dolgozta fel. Ő nyitotta meg a kiállítást.