2007-ben jártam Szlovákiában, ha jól emlékszem, májusban (de mindenképpen az iskolai év vége felé). A körülbelül egy hetes út nagyrészt túrázással telt, illetve odafelé megnéztük Krasznahorka várát. Sokat nem fényképeztem, mivel mindig is zavart, hogy az eredeti látványhoz képest a fotó megközelítőleg sem adja vissza a színeket és a fényeket. Különösen igaz volt ez arra az olcsó kis gépre, amivel anno fotózgattam. Néhány kísérletem mégiscsak akadt. Az egyik képen jeges sziklák látszanak. Ezt azért tartottam fontosnak megörökíteni, mert éppen ez a jégréteg volt az, ami meggátolt minket az egyik nap a továbbhaladásban. Nem tudom már így majd 20 év távlatában, hogy csak az élénk fantáziám színezte-e ki a történetet vagy ténylegesen így volt, de emlékeim szerint az egyik csoporttársam, aki az élen haladt, megcsúszott ezen a jégrétegen és elesett, majdnem belezuhanva az alatta viszonylag sebesen szaladó folyóba. Érthető módon aznapra visszafordultunk és csendespihit tartottunk a délután folyamán. Egy másik képen havas tájat láthatunk. Ez a nap azért volt izgalmas számomra, mert egyrészt a koranyári időszakban hógolyózni unikális élmény volt kistiniként, másrészt a busz szélvédője megsérült a felfelé vezető úton. Bérelt busszal utaztunk ki, azzal is mozogtunk Szlovákián belül. A hegyre vezető szerpentineken a sofőrünk sajnos kevésbé volt magabiztos, egy alkalommal az éles kanyart csak úgy sikerült bevennie, hogy a hegy egy kiálló sziklája berepesztette a szélvédő alsó részét. Onnantól kezdve azon izgult a sofőr, hogy vajon a határon hazafelé átengednek-e majd.
További történetek
4
Idén nyáron voltam életemben először Ausztriának ezen a részén, Stájerországban. Kipróbáltam a via ferrarátát ,a vadvízi evezést, libegőztem, túráztam és fürödtem egy alpesi tóban.A testet- lelket igènybevevő,feltöltő próbatételek közül természetesen a hegyi tóban való úszást élveztem a legjobban, hiszen vízi embernek tartom magam (ràk csillagkèp,hal aszcendens).
1
Ez egy közös biciklitúra volt, itt a helyi büfénél, a Falatka büfénél Szihalomnak. A polgármester szervezi és nagyon jó program. Minden csütörtökön hat órától van közös biciklizés, én is részt veszek általában. Egy nagyon új kerékpárútunk van, május közepén adták át. Egy összeszokott csapatunk van, akivel közösen szoktunk bringázni. Hat órakkor megyünk és nyolcra szokott véget érni. Kimegyünk és kötetlen beszélgetés van, a gyerekek is játszanak a büfénél, a felnőttek fogyasztanak aki amit szerente. A kisgyerekesek szeretnek játszani. A Büfé épület Nagy Imre apukájáé volt, ez Szihalom külső része. Üdülőterület azt is mondhatnánk. Volt már rá példa, hogy hamburgert ettünk, volt, hogy galuskát. Ez a fénykép július 30-án készült.
5
A tág család egyik megszokott üdülőhelye volt Stâna de Vale, éveken keresztül folyamatosan csak erre a vidékre jártak. Kedvelt volt a friss forrásvizek, az árnyékos és hűvös erdő és a hideg patakok vize miatt. Az utazást itt előre megtervezték, személygépkocsikkal utaztak el a kijelölt helyre. Egy ilyen személygépkocsi látható a harmadik csatolt képen. Az egyik családnak piros Dacia autója volt, a másiknak pedig sárga: a mai napig beszédbe kerülnek ezek az autók, és hogy mennyi jó helyre el tudtak menni velük. A képeken szereplő személyek: (1) ismeretlenek, (2) Corodi Emilia (anyukám), Szilaghi Emőke (nővérem), Szalkai Erzsébet és lánya, Szlovák Evelin, (3) Vajna Beáta (unokatestvérem), Corodi Emilia (anyukám), (4) ismeretlenek, (5) ismeretlenek.
5
Miskolctapolcán a Barlangfürdőben már többször is jártunk. Páratlan élmény a termálvízben, mészkősziklák között fürödni. Kirándulni is szeretünk a környéken. A Tavas-barlang előtti park és a csónakázó tó minden évszakban gyönyörű. Gazdag növény és állatvilág él ezen a természetvédelmi területen. Kellemes sétákat szoktunk itt tenni. Pár évvel ezelőtt tudtuk meg, hogy a Barlangfürdő karbantartási időszaka végén, vezetett túrákon szakemberrel, bakancsos bejárásra van lehetőség. Barátainkkal 2023 januárban sikerült egy ilyen "szárazlábas" téli alkalmon részt venni. Nagyon érdekes volt így látni a már ismerős sziklás részeket. Még jobban megismertük a természetes barlang és a fürdő kialakulásának érdekes történetét, jártunk befejezetlen járatokban, megnéztük a termálvizet adó kutat, megfigyelhettünk nagyon szép kalcitkiválásokat, gömbüstöknek nevezett oldásformákat és bemehettünk a gépházba is. Olyan elzárt területeken barangoltunk, melyre a fürdő vendégeként eddig nem volt lehetőségünk. Különleges élmény volt! Köszönjük!