Ugrás a tartalomra

Kérjük, jelentkezz be vagy regisztrálj, hogy megoszthasd fotóidat és történeteidet.

A következő képek a mohácsi Busójáráson készültek. Mohács az egyik legjelentősebb többnemzetiségű település Magyarországon. A kulturális sokszínűség szorosan összefonódik a város történelmével, és a helyi identitás máig szerves részét képezi. A térségben él német (sváb), horvát (sokác), szerb, és cigány kisebbség is. A busójárás egy UNESCO által is elismert szellemi kulturális örökség, amelyet a mohácsi sokácok rendeznek meg minden évben farsang végén. Három gyermekem van, mindegyik már a születését következő Busójáráson részt vett a német „kindstuch”-ban, amit a lánycsóki dédnagymamámtól örököltem meg. Martin kisfiam 4 hónapos volt a képen, Kristóf fiam 6 hónapos, és Panka lányom 3 hónapos. (2017., 2020., 2023.) Az alábbi képek ezeket az emlékeket őrzik. A Busójáráson egy hagyományos mohácsi sokác népviseletbe vagyok felöltözve.

Dátum

2017

Helyszín

Mohács, Magyarország

Gyűjtemény

Gyermekhordozás

Kulcsszavak
analóg digitális
Azonosító szám

GYKH.2026.47

Licensz
Néprajzi Múzeum

További történetek

1956 és október 23. - 2026-10-16 11:32 - Mácsai Boglárka 1
2017
1956 és október 23.
nem ismert, Görögország

Görögország, 2017. október 23. Egy hollandiai család nyaral és ünnepel. Méghozzá születésnapot. És ez nem így lenne, ha nem lett volna 1956, pláne nem, ha nincs október 23. Talán a felvezető után nem nehéz kitalálni: a kamerába mosolygó idős hölgy, Klári néni 1956-os emigráns. Szüleit és kishúgát hátrahagyva, 17 évesen vándorolt ki Gyöngyösről Ausztrián át Hollandiába. Nem politikai okokból, de úgy érezte, mennie kell. A hosszú út viszontagságai, valamint az első időszak nehézségei után hamarosan megismert egy indonéz fiatalembert, akivel összeházasodtak. 1960. október 23-án pedig megszületett első gyermekük, Michel, a képen édesanyját és húgait átölelő férfi. Születésnapja, úgy hiszem, minden év október 23-án felülírta 1956 emlékét Klári néniben. Sajnos nem volt sok alkalmam beszélgetni Klári nénivel, de biztos vagyok benne, hogy élete végéig erős honvágya volt. Imádta a magyar ételeket, egy-egy budapesti látogatás során sírva hallgatta a cigányzenészeket, amint a kedvenc nótáját húzták, és még az idősek otthonába is magával vitte legkedvesebb magyarországi szuvenírtárgyait, amelyek kiállításszerűen voltak berendezve vitrines szekrényében. Halála előtt gyermekeit arra kérte, hogy vigyék haza őt még egyszer, utoljára. Így idén nyáron a gyöngyösi temetőben Klári néni hamvait szülei mellé temettük – pontosan 70 évvel azután, hogy elhagyta őket. A történet nem az enyém, a fotón nem vagyok rajta, a görögországi nyaraláson nem voltam ott. De a képen szereplők a tágabb értelemben vett családom részei: Klári néni a férjem nagynénje, gyermekei az unokatestvérei. Michelt arra kértem, hogy válasszon ki egy születésnapi fotót, amelyen édesanyjával együtt van, hiszen 1956 és október 23. kettejük kapcsolatában fonódik össze igazán. Az ő és húgai beleegyezésével közlöm az általa választott fotót és a történetüket.

Futóverseny - 2026-10-05 10:54 - Osváth Jázmin 1
2017
Futóverseny
Veresegyház, Magyarország

Az október 23-ai megemlékezésről nekem egy 2017-es emlék jut eszembe. Tizenkét éves voltam, amikor a városunkban rendeztek egy futóversenyt, ahol 1956 métert kellett teljesíteni. Két barátnőmmel indultunk váltóban. Akkoriban már egy ideje atletizáltunk, és rendszeresen jártunk versenyekre, de ez más volt, mert most a saját városunkban futhattunk, ismerősök és tanárok előtt. Különösen büszke voltam arra, hogy a csapatpulóverünkben versenyezhettem. Jó érzés volt, hogy azok is láthatták, akik egyébként csak a hétköznapokból ismertek minket, hogy mi ezzel foglalkozunk. Tizenkét évesen ettől kicsit úgy éreztem, mintha valami igazán nagy dolgot csinálnánk. Arra emlékszem, hogy nagyon büszkén futottam végig a városon, és közben nagyon jó érzés volt, hogy ismerős arcokat láttam a nézők között.

Jégzajlás - 2026-08-03 21:46 - Nagy Krisztián 5
2017
Jégzajlás
Szabolcs, Magyarország

A víz minden halmazállapotában körülvesz bennünket, mindennapjaink természetes része. Ezek közül talán a szilárd halmazállapota az, amelyhez a leginkább kettős érzések társulnak. Egyrészt veszélyforrás: a természet hatalmas pusztításra képes általa. Másrészt viszont talán ez a leglátványosabb arca is, hiszen a fagy és a jég lenyűgöző formákat, különleges természeti alkotásokat hoz létre. Napjainkban egyre enyhébbek a telek, folyóink és tavaink is egyre ritkábban fagynak be. Időnként azonban még megmutatja erejét a tél. 2017-ben a Tisza rendkívül vastag jégtakarót kapott, majd a tavasz közeledtével megindult a jégzajlás. A hatalmas jégtáblák rombolták a partokat, miközben páratlan látványt nyújtottak. Egy jól elkapott pillanat, a megfelelő fények és a természet ereje együtt olyan képeket tárnak elénk, amelyek egyszerre mutatják meg a víz pusztító és lenyűgözően szép oldalát.

Görögország - több, mint tenger - 2026-07-29 06:55 - Homovics Panna 5
2017
Görögország - több, mint tenger
Nei Pori, Görögország

2017 augusztusában Görögországban voltam nyaralni a családommal. Szállásunk egy üdülőtelepen kapott helyet, ahonnan kilátás nyílt a tengerre, körülötte pedig hegyek húzódtak. A tenger hűs habjainak élvezete mellett lehetőségünk nyílt szervezett kirándulásokon is részt venni. Így jutottunk el többek között Platamon várának romjaihoz és tekinthettük meg a Szent Dionüszosz kolostort. Különleges utazás volt ez a számomra, mivel ekkor jártam először Görögországban, s ezek az alkalmak lehetőséget nyújtottak az ottani történelem és kultúra picit bővebb megismerésére. A levegő még éjszaka is fülledt volt, az emberek a teraszokon beszélgettek és innen-onnan zene hallatszódott. Hangulatos esték és napok voltak ezek, amire bármikor szívesen gondolok vissza.