Többfelé kirándultunk, Bakonybélben, a Dunántúlon. Négy öt éve már nem kirándulunk, előtte rengeteget jártunk. Sajnos a csapatunk nagy része már 80 év körül jár és hosszabb utat már nem vállalnak. 2014 óta vagyok a vezetője a Nyugdíjasklubot, évente egyszer van egy rendezvényünk, aminek az a címe, hogy Szomszéd települések nyugdíjasainak a találkozója, amit augusztus első hétvégéjén szoktunk megtartani. Egy nagyon szép rendezvényterülete van Kaskantyúnak.
Kaskantyúi nyugdíjasklub kirándulásai
Dátum
2020
Feltöltő
Helyszín
Dunántúl, Magyarország
Gyűjtemény
Kulcsszavak
Azonosító szám
JKK.2026.522
Licensz
További történetek
1
Ez egy alpaka. A Sehol-sziget Alpaka Farmon voltunk a családommal. Az állatokhoz nem szabadott hozzáérni, vagyis a fejüket nem volt szabad megfogni. A képen a kisebbik fiam látható, ő is kapott egy alpakát. Mindenkihez tartozott egy állat, és mindenki a sajátját etethette a farmon. A nyakától felfelé nem szabadott hozzáérni, mert állítólag szívinfarktust kapnak tőle. (Legalábbis nekünk ezt mondták.) Ezek a fiúk a karám mögött vannak, és csak a fiúkat lehetett sétáltatni. A lányok a karám másik részén voltak elkülönítve. A végén lehetett alpaka szappant vásárolni, ami kézműves szappan volt, és mindenkinek a „saját” alpakájához kapcsolódott.
1
Óriási változás volt az életemben, amikor 2019-ben felvettek a Színház-és Filmművészeti Egyetemre. A képzésünk rendben el is indult, egy félév után azonban beütött a Covid vírus és lezárták az országot, emiatt mi is az online térbe kényszerülve tanultunk. A harmadik félévünk már újfent teljesen másként indult: elfoglaltuk az egyetemet. Az akkori kormány egyetemi autonómiát sértő intézkedései ellen fellázadtunk és majd három hónapon keresztül igyekeztünk egyszerre demonstrálni és a saját oktatásunkat megszervezni. Ez a kép is egy ilyen tüntetés alkalmával készült, amikor egy kollégiumi szoba ablakából örökítettük meg a Vas utcai eseményeket. A FreeSZFE akció hatalmas változást hozott mindenki életébe: megnyílt az egyetem, a színházasok, filmesek, dokumentumfilmesek folyamatosan találkoztak, beszéltek, közösen dolgoztak egymással, ami egy normális képzés kereteiben ilyen formán biztosan nem valósult volna meg. Én is rengeteg embert ismertem így meg, amiből szakmai és személyes kapcsolatok egyaránt a mai napig megmaradtak. Vegyes érzésekkel gondolok vissza erre az időszakra. Valóban hittünk a változásban, emiatt óriási érvágásként éltük meg, amikor novemberben lezárult a tüntetés időszaka. Évekkel később viszont már sokkal pozitívabbnak élem meg, amit közösen csináltunk, és bízom benne, hogy ez az összefogás példamutató lehet mindenkinek, aki a hatalmi elnyomás ellen küzd.
5
Kisharsányban 2025-ben alakult meg az Ínyenc-klub, ahol régi ételeket, ízeket próbálunk ki és készítünk el. Tavaly farsangkor sütöttünk csörögefánkot és bábafogát. Szedtünk medvehagymát is (kisharsányi nyelven poszhagymát), amiből gánicát, vagy dödöllét készítettünk. Évente szoktunk tartani poszhagyma-túrát, ahova viszünk magunkkal kenyeret, zsírt, és ott helyben elfogyasztjuk frissen. Néha medvehagymás recepteket is elrejtünk az erdőben, hogy aki megtalálja, el tudja készíteni. A kötözött-tészta levest is kipróbáltuk, amit még a helyi idősektől tanultunk meg. Egyes helyeken ezt görcslevesnek nevezik, többek között ez az Ormánságban egy elterjedt recept. Húsvétkor a közösségi kemencében sütöttünk fonott kalácsot. Olyan alkalom is volt, hogy a sokácoktól eredeztethető köcsögös babot is elkészítettük közösen, ami akkora sikert aratott, hogy nem is jutott mindenkinek elég belőle. Ez a klub általában havonta gyűlik össze, ilyen alkalmakkor közösen el is fogyasztjuk az ételeket.. Az elkészített recepteket közösen naplóban vezetjük, illetve a recepteket is mindig feljegyezzük.
4
Két gyermek édesanyja vagyok, egyik kedves képem ez a családi fotó 2001-ből, ami édesanyámnál készült Nagytótfaluban. Ezen a képen még a férjem is élt. Édesanyámmal és nővéremmel szereplünk ezen a fotón, 2001-ben. Hétvégente tudtunk közösen találkozni, mert a környező falvakban szétszórtan éltünk ekkor még, így örültünk az alkalmaknak, amikor össze tudtunk gyűlni. Tavaly, 2025-ben készült a képek, amikor a Szombathely környéki Jeli arborétumban kirándultunk a nyugdíjasokkal. Ekkor virágzott több száz bokor rododendron, amit ilyenkor sokan szoktak felkeresni. Ez egy jutalom-utazás volt, azoknak szervezték, akik segítettek a társadalmi munkában, például a rendezvények lebonyolításában, sütemények készítésében, kalapok, ruhák varrásában, satöbbi. Ez egy olyan esemény volt, ami nagyon jól összehozta a közösséget. Tavaly közösen ellátogattunk a kisharsányiakkal a kulturális program keletében a budapesti Operettszínházba, ahol az Orfeum mágusa előadását néztük meg. Fantasztikusan éreztük magunkat. Egy falusi ember életében hatalmas dolog, amikor össze tud jönni egy ilyen kirándulás, mindenkinek életre szóló élmény volt. Mohácson készült kép, Nepomuki Szent János ünnepén. Ő a hidak, a halászok védőszentje. Ilyenkor a mohácsi halászok a csónakjaikkal a város északi részéről ereszkednek le a folyón, közben 2-3000 mécsest helyeznek el a folyón. A végén nagy tűzijátékkal zárul az esemény, amire már többször is közösen kilátogattunk, gyönyörű látvány volt.