1993-ban a Nagy-Hideg-hegyen jártunk barátokkal kirándultunk. Természetesen a motor is jött velem, amin én és a mennyasszonyom jöttünk mentünk. Nagyon szerettem ezt a motort, emlékszem itt téli gumiabroncsokat vettem rá külön, hogy lehessen vele közlekedni a Nagy-Hideg hegyen. A fotót valamelyik barátunk készíthette rólunk, persze nem menet közben.
Hóban motorral
Dátum
1993
Feltöltő
Helyszín
Börzsöny, Magyarország
Gyűjtemény
További történetek
4
Esztergomban elég jó repülős élet volt, főleg a ’90-es években. Akkoriban ott laktunk, és Apukámmal egyszer elmentünk a reptérre. Voltak ott ejtőernyősök is, mert Pestről is jártak ide. Így jött, hogy kipróbáljam a tandemugrást. Akkor 14 éves voltam. A zuhanás elég zajos volt a szél miatt, de amikor kinyílik az ernyő, olyan, mintha elindulnál felfelé. Onnantól béke és csend van, és olyan, mintha ringatóznál a levegőben.
1
A Palatinus-tóhoz közel – ami egy bányató – találtak a barátnőmék a kertjükben egy kacsát. Mivel volt baromfiudvaruk, ezért megtartották. Sokat foglalkoztak vele, mindig kivették az ólból, néha berakták egy vályúba úszkálni, és a végén úgy megszelídült, hogy már odament hozzájuk, amikor hívták. Egyszer egy nagyon meleg nyári napon kitaláltuk, hogy vigyük le a kacsát is magunkkal úszni a Palatinus-tóba. A szélén nagyon jól érezte magát, de amikor fejest ugrottam mellette, akkor megijedt, és kiment. Sokat jártunk le ehhez a tóhoz, mivel közel volt.
5
2025 októberében meglátogattam a kisebbik lányomat, aki a diploma utáni Erasmus évét töltötte Portugáliában. Közösen felfedeztük Lagos környékét, de a legemlékezetesebb számomra az Atlanti-óceán melletti partvidék marad. Bár csak egy évet töltött kint, vissza szeretne költözni ide olyan jól érezte magát itt.
2
Gyerekoromban sok időt töltöttünk a szüleimmel a Zsóry fürdőben lévő nyaralónkban. A nyaralónk Szihalomhoz közeli oldalon volt, a szihalmi oldalon. Rendezett kis nyaralóövezet volt, ahol mindig jó érzés volt lenni. Miután felkerültem Budapestre érdekes felismerés volt az számomra, hogy annak a gyermekkori kedves helynek az érzéseit a fővárosban a Római-parton sokszor átélem. Már az első római parti látogatásom során egyértelművé vált számomra, hogy ezt a helyet ezekhez a szép gyermekkori emlékeimhez kötöm. Amikor nyáron kimegyek a Római partra sokszor eszembe jutnak azok az illatok, emlékek, amiket akkor megéltem ott a Zsóryban. Gondtalan gyermeki nyarak, nyaralások, nyársalások, grillezések emlékei ezek jutnak eszembe, ha megérkezem a Római partra. Ezt a képet a barátom analóg gépével készítettük a nyár elején a Fellini bisztróban, ahol mindig újra gyereknek érezhetem magam és csak figyelem a limonádéval a kezemben ülve a Dunát. Szeretem nézni a vizet a folyóparton ülve. Megnyugtató és legalább arra az időre, amíg itt vagyok és nézem a víz mozgását, az előttem elsuhanó hajókat, kajakozókat, addig el tudom felejteni azokat a dolgokat, amiket a hétköznapi életben gyakran cipelek magammal. Ezáltal nekem a Római-part egyszerre jelenti a gyermekkori nosztalgiát, gondtalanságot, kikapcsolódást is.