A Rákóczi utcán laktunk Balatonlellén. 1989-ben született a fiam. Ott laktam 10 évig Balatonlellén a cirkusz mellett. A gyerekem még az elefánt hátán is ült. Gyakran láttuk mi zajlik a cirkuszban. Tíz évig néztem azt a cirkuszt. A másik gyerek a fotón a kisfiam barátja, egy vendégkislány. Mikor elköltöztem Miskolcra, akkor adtuk el a balatonlellei ingatlant, anyukámra kellett vigyáznom. Minden nyáron a Rákóczi 3-nál volt a cirkusz, ma már feljebb van Balatonlellén, vidámpark is létesült.
1995
Balatonlellei emlék
Balatonlelle, Magyarország
Dátum
1995
Feltöltő
Helyszín
Balatonlelle, Magyarország
Gyűjtemény
Kulcsszavak
Azonosító szám
JKK.2026.640
Licensz
Néprajzi Múzeum
További történetek
1
1993
Levittük a kacsát úszni
Esztergom, kertváros, Magyarország
A Palatinus-tóhoz közel – ami egy bányató – találtak a barátnőmék a kertjükben egy kacsát. Mivel volt baromfiudvaruk, ezért megtartották. Sokat foglalkoztak vele, mindig kivették az ólból, néha berakták egy vályúba úszkálni, és a végén úgy megszelídült, hogy már odament hozzájuk, amikor hívták. Egyszer egy nagyon meleg nyári napon kitaláltuk, hogy vigyük le a kacsát is magunkkal úszni a Palatinus-tóba. A szélén nagyon jól érezte magát, de amikor fejest ugrottam mellette, akkor megijedt, és kiment. Sokat jártunk le ehhez a tóhoz, mivel közel volt.
1
2026
Madáritatás
Girincs, Magyarország
Az önkormányzat teraszára repült ez a kis madár, akiről először azt hittük, hogy megsérült. Végül megitattuk, mert láttuk, hogy nagyon szomjas. Ekkor már országszerte nagy volt a szárazság. Előtte rendeztük meg a születésnapomat, emiatt egy vodkásüveg kupakjába töltöttem neki vizet. Miután ivott, egy idő után el is repült. Gondolkodtunk rajta, hogy hívjunk madármentőt, de szerencsére utána egészségesen el tudott repülni.
1
1995
Simpsonnal jártunk az oviba
Girincs, Magyarország
5 vagy 6 éves vagyok ezen a képen, még óvodás korú. Erzsike óvónőt nem csíptem túlságosan csíptem, nagyon szigorú volt, ez jutott eszembe a képről. Apukám vitt mindig a motorral, Simpson motorral, pedig másfél perc sétára volt tőlünk. Ezt a labdát valószínűleg nagyon szerethettem, mert nagyon ölelgettem. A háttérben a polcon lévő hajóval játszottunk nagyon sokat. Én egyébként girincsi születésű is vagyok, itt is nőttem fel. A jelem házikó volt az oviban, ha jól emlékszem. Mivel 30 éve volt, már kevés dologra emlékszem.
1
1995
Pink busz
Amszterdam külvárosa, Hollandia
Annak idején nemzetközi buszoztam, kb hat évig. Nemzetközi buszokat vittem, keresztény társaság volt, vallásos. Keresztény társaság volt, vallásos, itt Hollandiában jártunk. Minket is elszállásoltak. A kilencvenes években mentünk Olaszországba, Törökországba, Hollandiába, Isztambulba, Bécsben. Az egyik ilyen alkalomnál jött a spontán fényképezkedés. Az egyik úr akivel fényképezkedünk, az ő gyerekei állnak fent a buszban. Mondták egyszer, hogy milyen fiatal vagyok, a határon meg kérték az útlevelet. Mindig gyanús voltam nekik, hogy túl fiatal vagyok. A másik kolléga a baloldali, ő volt az oldalamon mindig. Folyton meglepődtek, hogy én is sofőr vagyok, nem csak ő. Facebookon megtaláltuk egyébként egymást, de annyira sok idő eltelt azóta, hogy végül nem találkoztunk újra. Hollandiába 32 órás út volt a busszal. Mentünk éjszaka, úgy aludtunk, hogy a hátsó ülés le volt eresztve. Olyan fáradt voltam egyszer, hogy már azt hittem patkányokat látok az úton, de csak káprázott a szemem. Nyáron több ilyen út volt. A rózsaszín busz csak később jött, az elején Icarus busszal mentünk. Szép időszak volt. Olyan volt, hogy beértünk a határra és azt mondta a határőr, hogy Önök a 360-busz, akik ma visszafelé jönnek. Sok banánosdobozba befolyatták a kávét ilyen is volt. Vagy, hogy Szabadkára mentünk és őszibarackpálinkát vettem az üzletelő utasok, a busz két oldalán rengeteg ilyen pia volt betolva. A határon minden ilyen buszt megnéztek, átvilágítottak, ezért fel volt torlodva a sor.