A szomszéd méhek

2

A rendszerváltás után tanakodtunk azon, mi legyen a falunapunk tematikája. Történelmi gyökereink miatt (a környéken nagyon népszerű disznótartás, makkoltatás, különböző pörköltnapok.) rájöttünk, 1138-tól datálva a település erdein a grófi méhészkedés jelen volt. Ezzel is meg akartuk különböztetni magunkat a környékbeli fesztiváloktól. 18 éve volt az első fesztiválunk, ami Békés megyében nagyon híres lett. A gyulaiak például ezután rendezték meg a sajátjukat, ami sokkal híresebb is lett. A legnagyobb büszkeségünk ezzel kapcsolatban az, hogy eleinte csak 1 méhésszel indultunk. Ahogy évről-évre rendeztük meg, egyre nőtt a résztvevő méhészek száma is. Voltak olyanok is, akik ennek hatására a faluban méhészkedésbe kezdtek, ami elindított egy lavinát a fiatalok körében nagyon népszerű lett a méhészet, emiatt a fiatalok helyben maradtak, részt vesznek a fesztiválunkon is. Óriási büszkeség számunkra, hogy a fesztiválnak ilyen maradandó hatásra lett több fiatal életére. Bálint Gergő Feri bácsi tanítványa volt, ú volt az a fiatal, aki azt mondta a fesztivál kapcsán, hogy érdemes lenne erre pályázni is. Mindent kapott hozzá, amivel megtudta venni az első méhcsaládjait és minden felszerelést és eszköz. Az ő lelkesedése vonzotta a csapatokat. Most is jönnek a fiatalok, külön pavilon van számukra, ez a közösséget is fejlesztette. A méhész közösség nagyon nagy, itt Dobozon. A kígyósi méhészek és más településekről is érkeznek a dobozi méhészfesztiválra. A mézesfsztivál nem csak a méhészetről szól - rengetegen látogatnak ide a családi hangulat, a baráti társaságok, a főzőverseny miatt. Évről-évre visszajárnak akár a szomszéd településekről is, akik minden évben alig várják, hogy jöhessenek. A dobozról elszármazottaknak is hagyománya van, hogy hazahívjuk őket, hogy majd ők mesélik, itt milyen élet van. Mindenfajta közösség képviselteti magát, különböző módokon: fogathajtók (ez is grófi örökség), népdalénekesek, táncosok, aerobikosok, stb. ilyenkor mindenki fellép. A fogathajtás miatt két napos szokott lenni a fesztivál. Az idősebb generáció tagjai a kezdetek óta követi a fesztivál életét. A fesztivált megelőzően szokott lenni kézműves tábor is, ahol már hetekkel korábban elkezd készülni a közösség, például mézeskalácsot díszítünk.

5

Hét éve van saját kertem. Azóta kertészkedem. És azóta tanulom, hogyan tudok legjobban együtt élni és együttműködni a természettel. A méhek és egyéb beporzók (az egyik képen egy kék fadongó látható, egy másikon egy lepke és egy méhecske versenye) életét figyelem, igyekszem olyan virágokkal ellátni őket, amelyeken megpihenhetnek és virágport is gyűjthetnek. Mostanra, amint az szintén látszik az egyik fotón, már a sünök is állandó vendégeink. A katicák vígan eszegetik a levéltetveket, a levelek közt csigák és giliszták pihennek, bodobács-party is sokszor van a napsütötte köveken és a múlt héten felfedeztem egy apró gyíkot, ami a téglafalon lakik. A kert tanít. És a kert él. Ha hagyjuk!

4

A Gasztroangyal ( ismeretterjesztő gasztro-sorozat) is járt Kisharsányban. Borbás Marcsi és csapata a magyar gasztrokultúrát mutatják be a helyi hagyományok a kulturális értékek mentén. 2013-ban a Villányi borvidéken vették fel a műsort. Az elején a szőlős és a forraltboros részek lettek Kisharsányban forgatva. Tárogatón Borsós István zenélt, a pincénknél pedig a Szélkiáltó együttes.