Ugrás a tartalomra

Kérjük, jelentkezz be vagy regisztrálj, hogy megoszthasd fotóidat és történeteidet.

2024

A polgármester búcsúztatója

Girincs, Magyarország

Ez a csoportképünk az előző polgármester búcsúztatóján volt, 2024. szeptember végén. Külön elbúcsúzott a hivatali dolgozóktól is, vagyis tőlünk. Ő nagyon közel állt a helyiekhez. Közel 40 évig volt polgármester. A dolgozók külön csináltunk neki egy olyan képet, amin pontosan kiszámoltunk, hány napot, hány órát, hány percet dolgozott, illetve kapott fotóalbumot, órát, ajándékcsomagot. Nagyon sokat lehetett vele nevetni, mi jól kijöttünk vele. Már olya jól ismertük, hogy tudtuk, mikor kell megnevettetni és mikor ne szóljunk inkább hozzá. Már gyerekkorunktól ő volt a polgármester.

Dátum

2024

Feltöltő

Varró Vivien

Helyszín

Girincs, Magyarország

Kulcsszavak
polgármester digitális
Azonosító szám

JKK.2026.650

Licensz
Néprajzi Múzeum

További történetek

Önkormányzati csapatépítő - 2026-08-11 11:05 - Wilhelm Laura 6
2024
Önkormányzati csapatépítő
Tarcal, Magyarország

Csapatépítőn voltunk egy idősek napi rendezvény után. Elmentünk Tarcalra a kolléganőkkel a Buddha-templomba, kettőt is meg tudtunk nézni. Nagyon sokat kellett lépcsőzni, az fárasztó volt, de egyébként nagyon szép volt. Még a szomszédos falvakban is kirándultunk, fagyiztunk. Minden évben igyekszünk valahova elmenni így együtt. Nagyon jót szokott tenni nekünk, amikor el tudunk menni együtt. Egyszer Lillafüreden is voltunk libegőzni, ott nagyon féltünk mindannyian a magasság miatt! Lefelé pedig jól eláztunk. Ezután Tapolcára akartunk menni, de az eső miatt nem sikerült, végül az Avas-kilátóhoz mentünk. Ott pont kifogtunk egy jó bulit. De ennek ellenére jól éreztük magunkat. Debrecenben is voltunk advetni vásárban, szeretjük ezeket a kirándulásokat.

Leánykérés hetven év felett - 2026-07-02 17:50 - Bogatin Aranka 5
2024
Leánykérés hetven év felett
Fityeháza, Magyarország

Egy talicska rózsával kérte meg a kezemet, több mint hetven évesen a mostani férjem. Szegedről érkezett a sok-sok rózsával a kezében. Nagyon romantikus életem volt, most már tudom. “Most már ráértünk udvarolni.” - mondta. A férjemnek asztalos volt a szakmája és a Kanizsai Bútorgyárban dolgozott, aztán az Izzóban volt műszerész. A facebookon ismerkedtünk meg, Gyula bejelölt majd 11 másodperc múlva vissza is jelöltem. És elkezdtünk beszélgetni, négy -öt órákat beszélgettünk minden nap. Három hónapig folyt ez az írogatás, és a költözés miatt találkoztunk, pontosan Nagyszombaton, ugyanis kellett a segítség. A fiam mondta: Nekem Anyu mindegy, hogy megtartod, de kell a segítség. Mesébe illő volt minden. Pedig 500 méterre voltunk egymástól és soha nem vettük egymást észre előtte, Gyula a Rozgonyi utcában lakott, az én gyermekem pedig éppen abba az utcába járt általános iskolába.